Egy vadidegentől kapott jutalom falaton múlik, hogy éhen ne haljál?
Barney Stinson - Az így jártam című sorozatban - hosszasan elmélkedett a pompomlány effektusról, azaz arról, hogy elsőre úgy tűnik, hogy milyen szép lányok csokorja a pompomlány csapat - mert a mennyiségi hatás valahogy ezt az első benyomást váltja ki az emberből - akiket, ha külön - külön kezdünk szemügyre venni, akkor világosan láthatóvá válik, hogy egyenként nem többek, mint középszerű vagy egyenesen csúnya lányok
De hogy ezt a valóságot meglássa az ember túl kell lépnie az első benyomás adta vízión és mernie kell részleteiben látnia a helyzetet, mernie kell a mennyiségi tényezőn túl minőségi kérdéseket feltenni önmaga számára az embernek és ennek a mentén meghoznia a saját döntéseit
“Köszönöm mindenkinek aki gondolt rám a születésnapomon!”
Hányszor lehet olvasni az ilyen és ehhez hasonló lelkes posztokat a social média felületeken!
De kérdem én kinek mond ilyenkor köszönetet az ember?
Úgy pontosan!
Ha elkezdenéd koncentrikus körökbe rendezni a social média felületeken “körülötted lévő” embereket, te milyen köröket kapnál?
Hány emberrel van valós kapcsolatod és hiánnyal már ezer éve nem is találkoztál és talán már soha nem is fogsz?
Hány ember ismer igazán es hánnyal osztanád meg életed legféltettebb titkát?
Hányat szeretsz es hányat alapvetően ki nem állhatsz?
Hánnyal tudsz valódi élményeket feleleveníteni es hányat hívhatnál fel az éjszaka közepén segítséget kérni?
Tényleg a “sok” lett az új sikermérőszám?
Tényleg egy irreleváns személytől kapott személytelen üdvözlő sortól leszel boldogabb?
Vagy fordítsuk meg a kérdést!
Sok életed szempontjából irreleváns személytől meg nem kapott üres üdvözlettől lesz szomorú az életed es érzed majd magadat értéktelennek?
Mennyiségi vagy minőségi döntéseket hozol az életedben?
Commentaires